A szilveszter jellemzői Japánban

Újév - a legnépszerűbb ünnep, a világ szinte minden országában ünneplik. A különböző népek ünnepe azonban mind a hagyományokban, mind az újévi attribútumokban különbözik. Az újév ünneplésének Japánban is megvannak a maga sajátosságai.

A modern Japán december 31-ről január 1-re virradó éjjel ünnepli az újévet a világ többi részével. De nem mindig volt így. A Gergely-naptárt 1873-ban vezették be. Történelmi okokból az ország akkoriban az állami élet minden területén nagy átalakulások időszakát élte át.

Addig Újév Japánban a kínai holdnaptár szerint kora tavaszi napok egyikére esett, a dátum nem volt rögzítve. A naptárt ma Kelet-Ázsiában tartják. Az ünnepre a január 21-től február 21-ig (január 21-e utáni második újhold) tartó időszakban bármely napon sor kerülhet.

A mindennapi életben visszafogott és szorgalmas japánok nagyszabásúan ünneplik az újévet, lendületes ünnepi hangulatot teremtve. Minden körülötte ragyog a megvilágítás. December 28-án szinte az egész ország nyaralni megy január 3-ig. Az üzleti élet lefagy, sok állami és kereskedelmi vállalat munkája megszűnik. De a városok utcáin vásárok nyílnak, tele újévi szuvenírekkel, díszekkel és finomságokkal. A kereskedelem élénken folyik, hiszen Japánban nem csak a rokonoknak ajándékoznak ajándéktárgyakat. Barátok, intézmények ügyfelei, tanárok, főnökök fogadják őket.

Azt kell mondani, hogy a fa nem az újév hagyományos szimbóluma a felkelő nap országában. a nyugati hagyományok hatására azonban egyre gyakrabban láthatók ilyen dekorációk az üzletek és szupermarketek bejáratánál.

És az idegen hagyományok hatására is megjelentek és a Mikulás vagy a Mikulás japán megfelelője. Oji-sannak hívják. A karakter egyre népszerűbb, közterületeken, gyermekintézmények szórakoztató rendezvényein megtalálható. Úgy tartják, hogy éjszaka jön, amikor jön az újév, és ajándékokat ad a gyerekeknek.

A hagyományos szimbólum azonban a Segatsu-san, aki zöld vagy türkiz kimonót visel. és hosszú, szinte földig érő fehér szakálla van. Az újév hetében a lakók házaiba megy, hogy boldogságot és jót kívánjon az embereknek. Nem ad ajándékot gyerekeknek.

Már jóval annak kezdete előtt elkezdenek készülni a nagy nemzeti ünnepre. Már november végén megkezdik az utcák, lakások díszítését. A sokszínű dekorációban a fő szín a piros.

Nagyon fontosnak tartják, hogy a következő évet tisztán fogadjuk, nehogy a szennyeződéssel együtt az előző évi problémák is átmenjenek az újba. A japánok tisztaságukról ismertek, otthonaik mindig rendben vannak. Az ősi hagyomány szerint azonban december 13-án adják elő a Susu Harait. Ez egy rituálé, amely során általános tisztítást végeznek, mert a tiszta otthonban jön a szerencse. A házban minden tárgyat megtisztítanak, minden feleslegeset kidobnak. Vízzel és szappannal mossák le a szennyeződéseket a házak faláról, utakról és járdákról, emlékművekről.

Ezt követően a ház bejáratánál helyezik el kadomatsu... Fenyőből, szilvából és bambuszból készült dekoráció. Egy szál rizsszalmával vannak átszőve. A kadomatsu lehet mandarin, páfrányágak, algacsokrok. A dekorációkat általában a bejárati ajtó mindkét oldalán helyezik el.

Közvetlenül az ünneplés előtt A japánok zuhanyoznak és fürödnek az ofuróban (hagyományos japán fürdő), amelybe meleg ásványvizet öntenek. De ne csak a test és a ház legyen tiszta, hanem a lélek is. Ezért az emberek megpróbálják visszafizetni az összes tartozást, és minden vitát rendezni, ha vannak, akkor minden számlát kifizetnek. A negatív érzelmeknek a múltnak kell lenniük. A leköszönő év utolsó napjaiban is az őslakosok imádkoznak, és elmélkednek az év során tett tetteikről.

Az ünnepi készülődés fontos része üdvözlőlapok írása... Szokásos rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek küldeni. Ezért a posta az egyetlen olyan szervezet, amelynek sok munkája van a nemzeti ünnep alatt.

Az újévet Japánban csendes családi körben ünneplik... Általában közeli emberek gyűlnek össze az ünneplés előestéjén. Feldíszítik a házat, nemzeti ételeket készítenek. Bár a modern japánok európai ruhákat viselnek, amelyek jobban megfelelnek a pörgős mindennapi életnek, az újév nagyszerű ürügy arra, hogy gyönyörű kimonót vegyenek fel.

A családi étkezés otthon történik. Nyugodt beszélgetésekkel telik, nincs zaj és ivódalok. Az étkezés nem tart sokáig, a buddhista templomokból az újév érkezését hirdető harangszó után az emberek lefekszenek. A fiatalok sétálhatnak az ünnepi utcákon egészen modern tűzijátékot nézni.

A gálavacsora utáni első reggelen a japánok újévi üdvözlőlapokat olvasnak fel, amelyekből annyi van... A délutánt a rokonok és barátok meglátogatásával töltjük, hogy boldogságot és sikereket kívánjunk nekik a következő évben. Nem figyelmeztetik őket előre a látogatásokról. A látogatások nagyon rövidek, gyakran különleges helyen hagyják a névjegykártyákat.

A japánok nem túl vallásosak. A nemzeti naptár szerint azonban a január baráti hónapnak számít, amelyben új tetteket, eredményeket kell kezdeni. Ezért a hétvégéket az év első templomlátogatásának szentelik. És január 2-án a hétköznapi polgárok gratulálnak a császári családnak.

Kívül, az ország különböző régióiban saját fesztiváljaik zajlanak, az újévi ünnepekre időzítve. Például a tűzoltók fesztiválja, amely Tokióban és más városokban zajlik.

Az általános takarítás után a japánok elkezdik feldíszíteni otthonaikat. Bár a fő hagyomány az kadomatsu telepítésEgyes japánok szívesebben használnak rizsszalmakötelet, amely csavart és mandarinnal és páfrányokkal díszített. Ez egyben talizmán is a gonosz erők ellen, és garancia arra, hogy megkapja a boldogság és az egészség egy részét. Az amulettet általában a kadomatsu közé helyezik a bejárati ajtó felett. Gyakran egy körbe csavart szalmaköteggel egészítik ki. Kiegészítő dekorációként papírcsíkokat, gyümölcsöket, szalmafürtöket, sőt tenger gyümölcseit is használnak.

A szoba belső dekorációja egy motibana... Fűz- és bambuszágakból dekorációt készítenek, színes mochi figurákat (golyók, virágok, halak, gyümölcsök) akasztanak rájuk. Hagyományosan rózsaszín, zöld, fehér és sárga színűek. Az ünnep végén a családtagok megeszik a figurákat. Az elfogyasztott figurák száma az eltöltött évek számától függ.

A kapun általában fenyőágakból készült díszeket helyeznek el. Néha szalma, páfrány, bambusz, szilva egészítik ki. És rajtuk fehér papírcsíkok is vannak, amelyek speciális mintázattal vannak összehajtva. Mágikus erőt tulajdonítanak az ékszereknek, különböző istenségeket szimbolizálnak, amelyek őrzik a házat és annak lakóit.

A japánokat nem a falánkság különbözteti meg, ők a hiányos népek nemzete. Az újévi asztal nem túl bőséges. Az étterem tenger gyümölcseiből, rizsből és zöldségekből álló hagyományos nemzeti ételeket kínál. Az ételek szimbolikus jelentéssel bírnak: a szerencsét, a jólétet és az egészséget vonzzák velük. A termékek összetétele régiónként változhat.

A legtöbb étel édes vagy savanyú, sok pedig szárított, és nem kell hűteni. Az a helyzet, hogy korábban a hagyomány szerint az újév napjain a háziasszonyoknak nem kellett ételt főzni, és az ételeket előre elkészítették. Ma az újévi asztalhoz - osechi - ünnepi készletek vásárolhatók az üzletben. A termékek szép dobozba vannak csomagolva, rétegesen egymásra rakva. A dobozokban garnélarák, szárított szardínia szójaszószban, főtt hínár, édesburgonya és gesztenye, halas pite.

Étkezés előtt szakéból, gyógynövényekkel ősi recept szerint készült szertartási italt szokás inni. Kötelező lesz az asztalon mochi étel - pépesre tört nyálkás rizsből készült speciális tésztafajta. A főzés során íze édeské válik. A kemény mochi sütemények hagyományosak. Tűzön kisütjük, vízbe mártjuk, majd vékonyan megszórjuk cukorral és szójaliszttel. Ha szilveszterkor egy mocsit eszel, akkor szerencsét vonz magad mellé.

Az újév első napjának reggelén a japánok esznek zoni leves... Mochival és zöldségekkel készül. És egy szimbolikus dekorációt is készítenek mochiból, amelyet az istenek felajánlásának tekintenek.Úgy néz ki, mint egy háromrétegű piramis.

Az újévi ajándékozás hagyományai jelentősen eltérnek a más országokban meglévő hagyományoktól. Mindenekelőtt a barátoknak, rokonoknak, ismerősöknek kötelező üdvözlőlapokat küldeni. Szabályok vannak arra vonatkozóan, hogyan és mikor küldjék el őket, és az igényes japánok szigorúan be is tartják ezeket. Például nem küldenek képeslapot olyan családnak, amelyben egy szeretett személy meghalt az elmúlt évben.

Elfogadhatónak tekinthető, ha gratulálunk a kollégáknak. Ebben az esetben az ajándéktárgyak szimbolikusak és egyenértékűek. A főnök számára az ajándékot komolyabban választják. Ajándékba adható kozmetikai szettek, szuvenír nemzeti termékek, apróbb szükséges dolgok, élelmiszerek.

Érdekes megjegyezni, hogy a japánok nagyon jó ajándéknak tartják az ételt. Ez lehet sör, kávé, konzerv. Az üzletek szilveszterkor az ünnepi ételkészletek széles választékát kínálják gyönyörű csomagolásban. Édességet általában nem adnak. A japánok örülni fognak, ha kapnak egy mocsit. De biztos kézzel készített ajándék.

A családban élő gyerekek természetesen várhatnak újévi ajándékra. De a hagyomány azt írja elő, hogy pénzt adjanak nekik. A gyerekek egy potibukuro nevű díszített borítékban kapják a pénzt. Az összeget a gyermek életkora határozza meg. De ha a családnak több gyereke van, de több is, akkor általában ugyanannyit kapnak.

És Japánban van egy érdekes gyakorlat: január első napjaiban az üzletek zárt zacskós vagy dobozos ajándékkészleteket árulnak. Bár a vásárlók nem tudják, mi van bennük, a készletek népszerűek, mivel egy készlet ára gyakran alacsonyabb, mint a készletben lévő egyes tételek összege.

Japánban sokan kötődnek a szilveszterhez. konkrét szokások... Minden tulajdonságnak megvan a maga szimbolikus jelentése. Például az ünnep nélkülözhetetlen része a kumade, amelyet abszolút minden szuvenírbolt és templom árul. Ez egy bambusz gereblye, amelyre ősszel van szükség a lehullott levelek gereblyézésére. A Kumade szó szerint medvemancsot jelent. Az emberek vásárolnak ilyen gereblyézett ajándéktárgyakat, mivel úgy tartják, hogy hozzájárulnak a boldogság, a siker, a gazdagság "begereblyézéséhez". A gereblye kis méretű (kb. 15 cm), gyakran rajzokkal és talizmánokkal díszítik.

Lehetetlen elképzelni egy japán újévi házat különleges dekoráció: fa nélkül. A kadomatsu nevű fa nemcsak a főbejáratnál, hanem bent is elhelyezhető.

Az ünnepi éjszaka szimbolikus jelentéssel is teli. Éjfélkor a japánok 108 harangot hallanak. Ezek a hangok minden otthonban hallatszanak, hiszen az ország összes harangja egyszerre szól. Minden újabb ütés az emberi bűnök távozását jelenti. A számot nem véletlenül választották ki. A buddhista hiedelem szerint az ilyen vágyak számát tekintik, amelyeket fájdalom és szenvedés követ. A rituálé során az emberek nevetnek, mivel ez egy új élet kezdetét szimbolizálja.

Egyéb tulajdonságok mellett megszerzik takarabune... Ez egy csónak formájú talizmán, amiben rizs és értékes ajándékok találhatók. A hajón 7 figura található: a boldogságot és a jólétet szimbolizáló istenségek.

A következő videóban megtudhatja, hogyan ünneplik az újévet Japánban.